Salátabár és Gyümölcskínáló
Mert ugye nem lehet mindig csak tésztát, palacsintát és rántott húst enni...
Alaptézis, hogy a gyerekek nem szeretik a salátát vagy ez is csak egy a felnőttek félelmének köszönhető tévhit?
A fiatalok egészségmagatartásával kapcsolatos kutatások eredményei évről évre aggasztóbbak. Az iskolában folyó egészségnevelés jelentőségét alátámasztja az a tény, hogy a tanulókban ekkor formálódik meg az a beállítódás, amely a feladatoknak és a hozzájuk kapcsolható idő mennyiségének az összeegyeztethetőségén alapul. Ekkor épül ki a prioritások hierarchikus rendszere, amely a majdani életmódot, életvitelt és életminőséget fogja jellemezni. Úgy véljük, éppen ezért fontos, hogy az iskola miként járul hozzá az egészség alakításához.
Fontos a tanulókban tudatosítani, hogy belássák, mindennapi életük saját maguk által alakítható, megtervezhető, melyben felelősségük van.
Az egészségnevelés céljainak mind teljesebb elérése érdekében lényegesnek tartjuk az egészségtudatos magatartás kialakítását. Ebben jelentős szerepe van a pedagógusok példamutató életvitelének, a diákokkal való kapcsolatuknak. A hatékony egészségneveléshez elengedhetetlen a nevelők közötti szoros együttműködés szaktól, képesítéstől függetlenül. Ugyanígy lényeges, hogy a diákok megtapasztalják, miként tudják az emberek megvalósítani az egészségtudatos magatartást. Erre szolgálhatnak példaként a közös élményeket megalapozó s tovább építő kirándulások, együttműködési mintát nyújtó szakkörök, csoportépítésre alkalmas sporttevékenységek.
Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontból is fedezi a szervezet energia- és tápanyagigényét. A helyes táplálkozást egyértelműen jelzi, hogy a testsúly megfelelő.
Az egészséges táplálkozás lényegében minden étel, élelmiszer fogyasztását megengedi, a hangsúlyt a mértékre helyezi! Ez azt jelenti, hogy bizonyos ételeket, élelmiszereket előnyben kell részesíteni, másokat háttérbe kell szorítani. Sok zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani, a kenyérfélék közül a magas rosttartalmú, teljes kiőrlésű lisztből készült fajtákat kell választani. A húsfélék közül előnyben kell részesíteni a halat és a baromfit. Kerülni kell a zsíros ételeket, állati zsiradékok helyett növényi olajokat, margarint kell használni. A tejtermékek közül a zsírszegény készítményeket kell választani. Az ételeket nem szabad erősen sózni, fűszerezni, cukorral édesíteni. Ételeinket kevés sóval ízesítsük, használjunk nátriumban szegény sót! Ne fogyasszunk sós magvakat, chipset, ezek a són kívül nagyon sok zsiradékot is tartalmaznak. Az ételeket lehetőleg ne édesítsük, vagy használjunk mézet az ízesítésre! Kevés csokoládét és süteményt fogyasszunk, desszertként inkább gyümölcsöt együnk! Az étrend összeállításakor érdemes tanulmányozni az élelmiszerek legfontosabb jellemzőit tartalmazó tápanyag- és kalóriatáblázatokat, az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett adatokat.
A folyadékveszteség pótlására csapvizet vagy ásványvizet, hozzáadott cukrot nem tartalmazó rostos gyümölcslevet fogyasszunk. Kerüljük a cukrozott, erősen szénsavas üdítőitalokat. Az alkoholfogyasztás gyermekek számára kifejezetten tilos. A felnőttek számára is csak a könnyű vörös borok mértékletes (1-2 pohár naponta) fogyasztása javasolt, a tömény szeszes italoké nem.
Naponta 4-5 alkalommal együnk, egyszerre mindig csak keveset! Ezzel biztosíthatjuk, hogy vércukorszintünk többé-kevésbé egyenletes legyen, és üres gyomrunk korgása miatt se alakuljon ki erős éhségérzetünk!
Ételeink elkészítésekor kerüljük a zsírban, olajban való sütést, válasszuk inkább a párolást, gőzölést, főzést! Étkezzünk változatosan mind az összetevők, mind pedig az ízek tekintetében! Kerüljük a gyorséttermeket, mert az ott kínált ételek zsír- és szénhidráttartalma általában nagyon magas, fehérje- és növényi rosttartalma pedig alacsony! Lehetőség szerint nyugodt körülmények között, terített asztalnál, kapkodás nélkül étkezzünk! Legalább főétkezéseink során tartsuk be ezt a szabályt!
