Tankert
Programunkban nagy hangsúlyt fektetünk a környezeti nevelésre, olyan értékek felismerésére, amelyek segítenek az ember és környezete kapcsolatának megértésében.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.
Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
SZEPTEMBER
A tanévkezdés első heteiben kialakítottunk három, önkéntesekből álló gyerekcsoportot, akik majd folyamatosan részt vállalnak kertünk gondozásában, és elkezdtük az ismerkedést a tankerttel. Fontos volt számunkra, hogy a tanulók már a tanév kezdetétől tudják, hol helyezkedik el a kert. Bár az ágyások még nincsenek is kialakítva, ismerkedjenek a területtel: hol lesz kialakítva, mekkora lesz, és mikor lehet a kertet meglátogatni. Ha a gyerekek már ismerik a kert helyét, és tudják a feltételeit annak, hogy hogyan és mikor tudnak odamenni, beszéljük meg velük az évi teendőket. Szintén ekkor került megtartásra a balesetvédelmi oktatás, valamint lefektettük az alapszabályokat a kerttel kapcsolatban.
Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. Október közepére megérkeztek a cserjék, növény-védőszerek. A gyerekeknek elméleti oktatást tartottunk a cserjék elültetéséről, majd megbeszéltük, hogy a növényeket hogyan ültessük el. Kijelöltük a cserjék helyét, és azt melyik ágyásba milyen növény kerüljön. A kertben kialakított ágyásokba ültettük a cserjéket, ribizlit, málnát, szedret, mogyorót, egrest és fekete ribizlit, melyek szép keretet adnak kertünknek. A helyiek is nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, és megígérték, hogy tavasszal palántákkal is támogatnak minket. A kevés csapadék miatt egész hónapban szorgalmasan kellett locsolnunk a növényeket, ami azonban a sok szünet ellenére is szervezetten működött, mivel előre megegyeztünk abban ki mikor fogja a locsolási teendőket ellátni, természetesen felnőttek segítségével.
A gyerekeknek ismereteit bővítettük a táplálkozásunk alapjául szolgáló gabonanövényekről. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica mellett az őszi búza. Bemutattuk a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztattuk őket.
A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyelni kell arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Erre az a legbiztosabb módszer, ha egész évben egy füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán szeretnénk kiaknázni a kertünk nyújtotta lehetőségeket alkalmazhatunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett -rövid tenyészidejű - növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
A februári hidegben ismét az ismeretszerzésé volt a fő szerep. Mivel már szinte érezhető a tavasz közelsége, megismerkedtünk a kertben használatos eszközökkel, szerszámokkal. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Minden gyerekek megtanulhatta, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ezután a gyomok bemutatása volt a cél. Minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A másik fontos szempont pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem. Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.
Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. Október közepére megérkeztek a cserjék, növény-védőszerek. A gyerekeknek elméleti oktatást tartottunk a cserjék elültetéséről, majd megbeszéltük, hogy a növényeket hogyan ültessük el. Kijelöltük a cserjék helyét, és azt melyik ágyásba milyen növény kerüljön. A kertben kialakított ágyásokba ültettük a cserjéket, ribizlit, málnát, szedret, mogyorót, egrest és fekete ribizlit, melyek szép keretet adnak kertünknek. A helyiek is nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, és megígérték, hogy tavasszal palántákkal is támogatnak minket. A kevés csapadék miatt egész hónapban szorgalmasan kellett locsolnunk a növényeket, ami azonban a sok szünet ellenére is szervezetten működött, mivel előre megegyeztünk abban ki mikor fogja a locsolási teendőket ellátni, természetesen felnőttek segítségével.
A gyerekeknek ismereteit bővítettük a táplálkozásunk alapjául szolgáló gabonanövényekről. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica mellett az őszi búza. Bemutattuk a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztattuk őket.
A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyelni kell arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Erre az a legbiztosabb módszer, ha egész évben egy füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán szeretnénk kiaknázni a kertünk nyújtotta lehetőségeket alkalmazhatunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett -rövid tenyészidejű - növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
A februári hidegben ismét az ismeretszerzésé volt a fő szerep. Mivel már szinte érezhető a tavasz közelsége, megismerkedtünk a kertben használatos eszközökkel, szerszámokkal. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Minden gyerekek megtanulhatta, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ezután a gyomok bemutatása volt a cél. Minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A másik fontos szempont pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem. Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.
Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
JÚNIUS
A talajkeveréknek a szerves komposzt a legjobb, és olyan általános virágföld, ami nem tartalmaz sem káros műtrágyát, sem növényvédőszer maradékot, de vehetünk kész keveréket is virágüzletből. Az öntözés megkönnyítése érdekében, a cserepek pereme alatt pár centivel töltsük csak fel a cserepeket. Figyelni kell arra, hogy jó vízáteresztő talajba ültessük őket, sőt homokot, valamint komposztot is érdemes keverni a talajba. A cserepes növények földje tömörödik az öntözés következtében, ezért mindig gondoskodjunk a levegőztetésről, és a lazításról.
Soha ne a tűző napfényre tegyük a növényeket, inkább a részlegesen napos helyet válasszuk. A legtöbb fűszernövény jól bírja a közvetett napfényt, de csak mérsékelten öntözzük őket, és leginkább csak akkor, ha a talaj felső rétege száraz. Mindig ellenőrizzük nem nőnek- e gyomok a földből, ha igen, ezeket mindig távolítsuk el.
A talajkeveréknek a szerves komposzt a legjobb, és olyan általános virágföld, ami nem tartalmaz sem káros műtrágyát, sem növényvédőszer maradékot, de vehetünk kész keveréket is virágüzletből. Az öntözés megkönnyítése érdekében, a cserepek pereme alatt pár centivel töltsük csak fel a cserepeket. Figyelni kell arra, hogy jó vízáteresztő talajba ültessük őket, sőt homokot, valamint komposztot is érdemes keverni a talajba. A cserepes növények földje tömörödik az öntözés következtében, ezért mindig gondoskodjunk a levegőztetésről, és a lazításról.
Soha ne a tűző napfényre tegyük a növényeket, inkább a részlegesen napos helyet válasszuk. A legtöbb fűszernövény jól bírja a közvetett napfényt, de csak mérsékelten öntözzük őket, és leginkább csak akkor, ha a talaj felső rétege száraz. Mindig ellenőrizzük nem nőnek- e gyomok a földből, ha igen, ezeket mindig távolítsuk el.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
OKTÓBER
Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. Október közepére megérkeztek a cserjék, növény-védőszerek. A gyerekeknek elméleti oktatást tartottunk a cserjék elültetéséről, majd megbeszéltük, hogy a növényeket hogyan ültessük el. Kijelöltük a cserjék helyét, és azt melyik ágyásba milyen növény kerüljön. A kertben kialakított ágyásokba ültettük a cserjéket, ribizlit, málnát, szedret, mogyorót, egrest és fekete ribizlit, melyek szép keretet adnak kertünknek. A helyiek is nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, és megígérték, hogy tavasszal palántákkal is támogatnak minket. A kevés csapadék miatt egész hónapban szorgalmasan kellett locsolnunk a növényeket, ami azonban a sok szünet ellenére is szervezetten működött, mivel előre megegyeztünk abban ki mikor fogja a locsolási teendőket ellátni, természetesen felnőttek segítségével.
A gyerekeknek ismereteit bővítettük a táplálkozásunk alapjául szolgáló gabonanövényekről. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica mellett az őszi búza. Bemutattuk a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztattuk őket.
A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyelni kell arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Erre az a legbiztosabb módszer, ha egész évben egy füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán szeretnénk kiaknázni a kertünk nyújtotta lehetőségeket alkalmazhatunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett -rövid tenyészidejű - növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
A februári hidegben ismét az ismeretszerzésé volt a fő szerep. Mivel már szinte érezhető a tavasz közelsége, megismerkedtünk a kertben használatos eszközökkel, szerszámokkal. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Minden gyerekek megtanulhatta, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ezután a gyomok bemutatása volt a cél. Minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A másik fontos szempont pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem. Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.
Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
Az őszi munkák közé tartozik a gyümölcsfák ültetése. Október közepére megérkeztek a cserjék, növény-védőszerek. A gyerekeknek elméleti oktatást tartottunk a cserjék elültetéséről, majd megbeszéltük, hogy a növényeket hogyan ültessük el. Kijelöltük a cserjék helyét, és azt melyik ágyásba milyen növény kerüljön. A kertben kialakított ágyásokba ültettük a cserjéket, ribizlit, málnát, szedret, mogyorót, egrest és fekete ribizlit, melyek szép keretet adnak kertünknek. A helyiek is nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, és megígérték, hogy tavasszal palántákkal is támogatnak minket. A kevés csapadék miatt egész hónapban szorgalmasan kellett locsolnunk a növényeket, ami azonban a sok szünet ellenére is szervezetten működött, mivel előre megegyeztünk abban ki mikor fogja a locsolási teendőket ellátni, természetesen felnőttek segítségével.
NOVEMBER
A gyerekeknek ismereteit bővítettük a táplálkozásunk alapjául szolgáló gabonanövényekről. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica mellett az őszi búza. Bemutattuk a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztattuk őket.
A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyelni kell arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Erre az a legbiztosabb módszer, ha egész évben egy füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán szeretnénk kiaknázni a kertünk nyújtotta lehetőségeket alkalmazhatunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett -rövid tenyészidejű - növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
A februári hidegben ismét az ismeretszerzésé volt a fő szerep. Mivel már szinte érezhető a tavasz közelsége, megismerkedtünk a kertben használatos eszközökkel, szerszámokkal. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Minden gyerekek megtanulhatta, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ezután a gyomok bemutatása volt a cél. Minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A másik fontos szempont pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem. Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.
Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
A már felásott területen a korábbi használatától függően érdemes kiválogatni a termőtalaj közül a tarackot, kavicsokat vagy egyéb idegen anyagokat. A felásással egy időben érdemes megtrágyázni a talajt, ami még a falusi gyerekekből is nagy érdeklődést váltott ki. A falevelek összegereblyézése szintén fontos feladat. Az összegyűjtött levelek így nem hátráltatják a fű sarjadását, és számos felhasználási lehetőségük van. A levelek gyűjtésével, szárításával, préselésével az iskola és az osztálytermek díszíthetőek, őszi hangulatot árasztva. A nagyobb levéltömeg pedig a zöldségágyások között mulcsrétegként funkcionálhat. Az összesöpört lomb nemcsak mulcsrétegként, hanem a komposzt alapanyagaként is szolgálhatja a későbbi tápanyag-utánpótlást és a talajszerkezet javítását.
DECEMBER
Az első hó leesésével a madarak kezdenek a táplálékhiánnyal találkozni, ezért madáretetőket helyeztünk ki a kertbe. Fontos, hogy ez következetesen, minden héten újra legyen töltve, hogy az énekesmadarak számíthassanak erre a táplálékforrásra. Minden héten van felelőse az etetők újratöltésének, ami a felelősséget erősíti a diákokban. Az odaszoktatott madarak a kártevők szabályozásában is segítenek nyáron.
A gyerekeknek ismereteit bővítettük a táplálkozásunk alapjául szolgáló gabonanövényekről. A különböző gabonák lehetnek őszi vagy tavaszi vetésűek. Az őszi vetésűeket hívjuk őszi gabonáknak, mint az őszi búza, az őszi árpa (a tavaszi a gyakoribb), durumbúza, rozs. Magyarországon a legnagyobb területen termesztett növényünk a kukorica mellett az őszi búza. Bemutattuk a különböző gabona magvakat (búza, durumbúza, rozs, zab, cirok, kukorica, árpa stb.), és csíráztattuk őket.
JANUÁR
A kertészkedés szerves része a tervezés. Mivel a téli időszakban kertünkkel nem sok munka akadt, ezért a hónap folyamán leginkább a tervezés kapott szerepet. Beszélgettünk arról, hogy mindig meg kell tervezni, hogy milyen ágyások és hol lesznek kialakítva. Ez sok szempontból fontos. Egyrészt tudnunk kell, hogy mikor kell elkezdeni a magok vetését, és hogy milyen magokra lesz szükségünk. A zöldségmagok a tél végén, tavasz elején állnak legnagyobb mennyiségben rendelkezésünkre, így ha nagy kínálatból szeretnénk választani, akkor elsőként fel kell keresnünk a vetőmag-árusító helyeket.
A tervezés a vetésforgó és a trágya kijuttatása szempontjából is fontos. Figyelni kell arra, hogy az egyes növényfajok minden évben máshova kerüljenek. Erre az a legbiztosabb módszer, ha egész évben egy füzetben vezetjük az ágyásainkon található növények sorrendjét. Így a tervezés fogja ennek az alapját képezni. Ha igazán szeretnénk kiaknázni a kertünk nyújtotta lehetőségeket alkalmazhatunk másodvetést. Ez azt jelenti, hogy a kora tavasszal elvetett -rövid tenyészidejű - növényeink lekerülése után jöhetnek a májusi vetésű, illetve palántás növények. Elővetemény-növényeink lehetnek a korán szabadföldbe kerülő és rövid tenyészidejű növények, mint a borsó, saláta, retek, zöldhagyma. Ezeket - ha előveteménynek szánjuk - május közepéig betakarítjuk, a helyükre pedig jöhetnek a melegigényes zöldségek magjai vagy palántái, mint a paradicsom, paprika, de akár céklát, karalábét, cukkinit vagy padlizsánt, tökféléket is ültethetünk még abban az évben. A vetésforgót a különböző zöldségnövények tápanyagigényéhez is szokták igazítani. A tápanyagigényes növények az őszi szervestrágyázás (komposzt, állati trágya) helyére kerülnek, a kevésbé tápanyagigényes növények pedig megelégszenek azzal, ha a tenyészidőszak alatt gondosan mulcsozzuk a soraikat. A tápanyagigényes növények közé soroljuk a burgonyaféléket (burgonya, paradicsom, paprika), a tökféléket (tök, cukkini, dinnye, uborka) és a káposztaféléket (káposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek), míg a kevésbé igényesek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla), a hagymaféléket (fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma) és a levélzöldségeket.
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
félék - azért különlegesek, mert gyökérgümőik légköri nitrogént megkötő baktériumokkal lépnek szimbiózisba. A nitrogén pedig a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyag! Így ha a pillangós virágú növényeket már betakarítottuk, az elszáradt növényt ne gyökerestül húzzuk ki,
FEBRUÁR
A februári hidegben ismét az ismeretszerzésé volt a fő szerep. Mivel már szinte érezhető a tavasz közelsége, megismerkedtünk a kertben használatos eszközökkel, szerszámokkal. Fontos a fogalmak tisztázása: az ásóval és az ásóvillával a talajt forgatjuk, a kapával és a sarabolóval lazítjuk, és így tovább. Minden gyerekek megtanulhatta, aki a kerti munkában részt vesz, hogy miért kell a locsolókannára felhelyezni a szórófejet, és ha nincs szórófej, hogyan kell úgy öntözni a növényeket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Ezután a gyomok bemutatása volt a cél. Minden gyom ellen még azelőtt kell védekeznünk, hogy elvirágozna, mert ekkor még nem tudja elszórni a magjait. A másik fontos szempont pedig, hogy meg tudják különböztetni a tarackot más gyökerektől, ugyanis a tarackos növények ellentétben más gyomnövények gyökérzetével nem kerülhetnek a komposztra sem. Alternatív gyomszabályozási módszer a talajtakarás. Ilyen a földieper esetében jellemző fólia, mely a teljes talajfelszínt takarja, és csak a palántáknál van rajta egy lyuk. Azonban ha természetes anyagokat használunk talajtakarásra, azaz mulcsot, akkor a ráfordítási költség nulla, hiszen nem kell rengeteg pénzért megvásárolni a speciális fóliát, hanem a kerti hulladékot hasznosítjuk.
MÁRCIUS
Márciusban a természet életre kelt. Itt volt az ideje, hogy az elmúlt hónapokban megtanult ismereteket felidézzük. Bár elméleti anyagról van szó, elsajátítására mégis legjobb módszer a szemlélődés. Így kimentünk a tankertbe, ahol számos előbújó virágot (hóvirág, ibolya), rovart és madarat láttunk. Meséltünk a gyerekeknek ezeknek az élőlényeknek a viselkedési szokásairól és kölcsönhatásairól, kiemelve a hasznukat.
Hamarosan elkezdődik a növények ápolása is, így jó, ha már előtte átbeszéljük, milyen folyamatokra van szükség. A gyomszabályozásról már volt szó, de a kapálásnak a talaj szellőzése szempontjából is fontos szerepe van. A növényápolási munkák között szerepel a már szintén bemutatott mulcsozás is.
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
A kertünk nem csupán egy terület, ahol a gyerekek kertészkedhetnek, sokkal több annál. Az iskolakertek pedagógiája legalább olyan sokszínű, mint a rajta termő növényvilág. Az iskolakert, tankert a kertészet, élelemtermelés alapjainak elsajátítását szolgáló oktatási eszköz, a megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges élelmiszerhez való hozzáférésre alakít ki az iskolásokban igényt, készségeket, képességeket. Az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja.Ma az iskolakerti tevékenység, a kertészeti ismereteken túl, magába foglalja környezetünk megóvásának és helyes használatának mintáit, az együtt munkálkodás örömét, a feltöltődést és a játékot. Egyben egy olyan típusú közösség építését is szolgálja, amiben szülők, pedagógusok és a környezet civil szereplői működnek együtt.Tankertünkben a gyerekek nem csak a tankönyvekből ismerhetik meg a növényeket, hanem személyes tapasztalatokat szerezhetnek azokról az ültéstől kezdve a növekedésükön, gondozásukon át egészen a terméshozatalig.
ÁPRILIS
A szabadföldbe vetett növényeink tavaly óta szépen növekedtek, azonban a melegebb idővel felébredtek téli nyugalmukból a kártevők is. Az időjárás a fertőzéseknek is kedvez, és a napfény a gyommagokat is csírázásra serkenti. Szükségessé vált tehát a védekezés módjára rávilágítani. A kórokozók esetében a gombás megbetegedések környezeti igényei a legmeghatározóbbak. A magas páratartalom, a meleg és a sötét elősegíti számos gombabetegség megjelenését. Védekezésképpen nemcsak a réz- és kénkészítményeket vehetjük elő segítségül, hanem csalánlevél- és más trágyalevekkel permetezve is megerősíthetjük a növényeket. A kertápoláshoz tartozik a gyepes területeken a fűnyírás. Ez nem feltétlen a gyerekek feladata, mégis figyelemmel követték a feladatot.
MÁJUS
Ha már megismertük, mi az, ami károsíthatja a növényeket, ismerjük meg, mi segíti őket. Elsősorban a növénytársításokat ismertettük, mint segítő szervezeteket. Egyes növények pozitívan hatnak egymásra. A bazsalikom közelében termesztett paradicsom ízletesebb lesz, a hagyma elűzi a répát károsító legyeket, a répa meg "cserébe" a hagyma károsítóit űzi el. A paprika a padlizsánnal párosítható, a retek a mustárral, a salátával és a borsóval, a brokkoli a borsmentával, a cékla a hagymával és így tovább - rengeteg jól társítható növényfajunk van. A növények "barátai" lehetnek továbbá a megporzó rovarok (házi méh, vadméhek), valamint a természetes ellenségek. A legismertebb természetes ellenségek a katicabogár, fülbemászó, ragadozó poloskák, pókok, fürkészdarazsak. Ezek valamilyen módon csökkentik a kártevők számát. Itt átbeszéljük átbeszéltük azt is mi is az a megporzás, és miért van erre szükségük a növényeknek, és miért hasznos a méheknek
JÚNIUS
A talajkeveréknek a szerves komposzt a legjobb, és olyan általános virágföld, ami nem tartalmaz sem káros műtrágyát, sem növényvédőszer maradékot, de vehetünk kész keveréket is virágüzletből. Az öntözés megkönnyítése érdekében, a cserepek pereme alatt pár centivel töltsük csak fel a cserepeket. Figyelni kell arra, hogy jó vízáteresztő talajba ültessük őket, sőt homokot, valamint komposztot is érdemes keverni a talajba. A cserepes növények földje tömörödik az öntözés következtében, ezért mindig gondoskodjunk a levegőztetésről, és a lazításról.
Soha ne a tűző napfényre tegyük a növényeket, inkább a részlegesen napos helyet válasszuk. A legtöbb fűszernövény jól bírja a közvetett napfényt, de csak mérsékelten öntözzük őket, és leginkább csak akkor, ha a talaj felső rétege száraz. Mindig ellenőrizzük nem nőnek- e gyomok a földből, ha igen, ezeket mindig távolítsuk el.
A talajkeveréknek a szerves komposzt a legjobb, és olyan általános virágföld, ami nem tartalmaz sem káros műtrágyát, sem növényvédőszer maradékot, de vehetünk kész keveréket is virágüzletből. Az öntözés megkönnyítése érdekében, a cserepek pereme alatt pár centivel töltsük csak fel a cserepeket. Figyelni kell arra, hogy jó vízáteresztő talajba ültessük őket, sőt homokot, valamint komposztot is érdemes keverni a talajba. A cserepes növények földje tömörödik az öntözés következtében, ezért mindig gondoskodjunk a levegőztetésről, és a lazításról.
Soha ne a tűző napfényre tegyük a növényeket, inkább a részlegesen napos helyet válasszuk. A legtöbb fűszernövény jól bírja a közvetett napfényt, de csak mérsékelten öntözzük őket, és leginkább csak akkor, ha a talaj felső rétege száraz. Mindig ellenőrizzük nem nőnek- e gyomok a földből, ha igen, ezeket mindig távolítsuk el.
